Dualizmus

Magyarország tiszti cím- és névtára

Magyarország tiszti cím- és névtára a polgári korszak (1867–1949) állami tisztviselőinek nevét (később kitüntetéseit) tartalmazza 1873–1944 között, a kötetet a Központi Statisztikai Hivatal állította össze és adta ki. 1873 után 1875-ben, 1879-ben majd 1884-ben jelent meg az az évi állapot közreadásával, 1886-tól évente jelent meg, 1918-ig. 1927-ben újraindult, és egészen 1944-ig évente jelent meg (nem jelent meg 1933–1934-ben).

A kiadványt így ismerteti az Erdészeti Lapok 1898 februárjában: „A »Magyarország Tiszti Czim- és Névtára« című kézikönyv, mely az 1898. évvel a XVII. évfolyamba lép s tartalma, úgy, mint az előző években, legnagyobb rész­letességgel kiterjed az állami szervezet ismertésére: a hűséges uralkodóházra, a legmagasabb udvartartásra, az országgyűlésre, a minisztériumokra és az ezek alá tartozó hatóságokra és hivatalokra, s itt nemcsak a hivatalok személyzetére nyújt kellő tájékoztatást, hanem világos képét adja annak is, hogy a hivatalok mely felsőbb ható­ságok alá tartoznak; megjelöli a hivatalok számát, szék­helyét; feltünteti a felsőbb hatóságoknak ügybeosztását, hatáskörét. Magában foglalja továbbá e kézikönyv a leg­újabb változások figyelembevételével az egész országnak (közigazgatási) beosztását, az e. f. bíróságoknál pedig a bánya-, sajtó- és pénzügyi bíróságok, a közjegyzői és ügyvédi kamarák megjelölését, a telekkönyvi hatóság, a közjegyzői, adó- és letéthivatal pontos megnevezését. De ezeken kívül szintén részletesen közli a társadalmi életben jelentékenyebb szerepkörrel biró magánintézeteket és tár­sulatokat is. Az illető neveknél könnyen érthető rövidíté­sekkel kitünteti a rendjeleket, a legmagasabb kitüntetéseket, a nemesi előneveket, a társadalomban viselt főbb állásokat s tudományos képesítéseket stb. A valóságos belső titkos tanácsosoknak, az összes rendjelek és egyéb kitüntetések tulajdonosainak, a kir. tanácsosoknak névsorát külön össze­állításban is közli. Helyet foglalnak benne még a cs. és kir. közös minisztériumok és az azok alá tartozó hivatalok, valamint Bosznia és Herczegovina hatóságai is, függelékben pedig az osztrák állam hatósági szervezetének vázlatos ismertetését is tartalmazza. A Magyar Tiszti Cím- és Névtár, hogy az év első negyedében rendszerint nagyobb mértékben előforduló összes változásokat magában foglalhassa, úgy, mint már az utóbbi két évben, 1898-ban is április havában fog megjelenni.”

A magyarországi prozopográfia elsőrangú forrása. A teljes sorozat nehezen hozzáférhető, ezért annak digitalizálása 2010-ben megtörtént, de jelenleg csak offline módon, térítés ellenében vehető igénybe (www.arcanum.hu).

Ezen az oldalon a pénzügyminisztérium, a kataszteri felmérés, a földadó-nyilvántartás és az állami nyomda adatait tartalmazó részek érhetők el kétrétegű pdf-formátumban, 1873–1918 között.